Patyolat fehér csipkés abrosz
Rajta virág mîves tányérok
Egy illat csiklandozza orrom
Asztalon ezernyi pástétom.
Kandallòba sercent parázs
Körbe járja a hűvös szobát
Anyámra feltekintve látom
A szemében megcsillant csodát.
Bár nem voltunk mindig boldogok
Tudjuk, milyen az utcán fagyni
Egy vastag pléd, egy meleg leves után
Minden pillanat sóvárogni..
Menedéket találni, széllel
Harcolni szűkős sikátorban
Egymást átkarolva ugyanúgy
Mint most, a jó meleg szobában.
Egymásközt dúdolunk
Egy megszokott dallamot:
Vigyáz rád jó anyád tekintete
E nap szeretettel telis-tele,
Ne gondolkoz semmi máson
Karom átfon, mint a bársony.
2015, december 14.-e