Fehér úton világos kövek
Kuncogásban fürdőző hetek,
Szemek, tettek, semmi felesleg
Az idő mindent elfeledtet.
Játék, móka, mindenem meg volt
Fehér pólón egy kethupos folt,
Ezer verseny, ki lesz az első?
Az adrenalin szinted meg nő,
Nyugodt tavacska szívemre ült
A tó felett madárraj repült,
Színekkel színezték aurám
Fényes varázspálca suhint rám.
Szívja életem szivárványát
Mérgezi szívem tavacskáját,
Maradt nekem komor fekete
A halálraítélt tenyere.
Három vonal görbén áthúzva
Az akasztott ember kihúzva,
Szemhéjam alatt sikoly festmény
Ennyit mutat a néma fösvény.
2015, szeptember 21.-e
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése