Megszokás;

Zenei alap: Halestorm-Scream

Fény, és víz nélkül.. csendesen 

Rejtett polcra raktak 

Kis szeretetre éhezem 

Korlátokat szabtak.

Zöld leszel, lédús, meg szúrós 

Neved legyen kaktusz 

Arcod mimikája morcos 

Egészben egy passzus. 

Levettek a poros polcról 

Megtörölt, öntözött 

Csak nézett, de belül tombol 

Vad vadászt üldözött. 

Jött a megszokott megszokás 

Ritkult a figyelem

Ha láttuk egymást ásítás 

Eltűnt a szerelem. 

2016, január 31.-e

Üres kalitka;

Kis zenei hangulat a vershez;

Lelkemet darabjaira morzsolom néked 

Hideg napokon soha többé ne éhez, 

Annyi szeretetet tömörítek bele

Hogy csordultig jól lakassalak vele. 

Nem érezted... ez feltétel nélküli szeretet 

A lényem beléd, csak békét ültetett, 

Minden porcikám megosztottam volna veled 

A bántó kint, a félelmet... csak ezt érezted. 

Támadtál, harsonákat, ódákat kiáltottál 

Selyem rácsok közül ki kandikáltál, 

Hát menny.... menny! Szárnyalj tova

Az élet odakint rút, és mostoha. 

Veled együtt szállt érzelmeim csokra 

Nem maradtál.. egy hosszú búcsú csókra, 

Vittél mindent, mit felépítettél 

Az emléket, hogy anno elszenderedtél. 

2016. Január 7.-e