Levegő, mi borzolja válladon pihéket
Pödri szoknyád gyűrődött fodrocskáit
Pillantásoddal rám szóród pribéked
Felnyársalnak kellemes szavacskáid.
Beszívsz, érzel, zamatomat kívánod
Tetted és szavad mindig mismásol,
Mézesmadzag ó mily hívogató
Fáradt vándornak gyémántfogadó.
Árny vagyok
Mi nyomot hagy válladon,
Körbe lengi életed
És mindenhol nézheted,
Nyomodban járok benne fájdalom
Könnyes zuhataga palackba temet.
Cirkuszi mutatványos palackba zárva
Egy pillanat alatt dőlt kártyavára,
Rés nincs min szökhetnék tova
Szerelmes lettem én ostoba.
2015, augusztus 20.-a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése