Csitárról szól a dallam
Az őrület tudatában,
Kicsi ember nagy szívvel,
Pergő pálcák két kezében.
Kan ő a kancák között,
Mézes madzagot húz orruk előtt,
A márvány foga csillog,
Állkapcsa a patka kövén pattog.
Sok haver közt jó barát,
Mellettem van jó, s rossz bajomon át,
ezért írom prózába
Viccesen születésed napjára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése