Keresztem;

Szóval nem látsz sírni?

Pedig tudod, hogy ha bánat rág

Amely nap mint nap oldalba vág 

Alig lehet bírni...

Egyszer.. igen, egyszer voltam óvatlan 

A féltékenység miatt mondhattam:

"Mert tetszel" akkor ott megszólaltam.

Sok idő kellett kimondani 

Hogy mennyire szeretlek 

Nem láthattál levertnek 

Csókod íze mindent feledtet.

Most mikor elcsendesedtünk 

Egymás mellett hevertünk,

Átkarolva óvlak mindentől 

Bevésett keresztem vagy innentől.

Te sírj, sírd ki bánatod

Cseppekbe írva fájdalom,

Én nem sírok, csak könnyezem 

Átitatott a szerelem.

Nem mutatom, mert kell egy támasz 

Kérdéseidre útmutató válasz,

Egy fény, mi világítja ösvényed

Maradok, míg rám van szükséged.

2015, augusztus 24.-e