2015. augusztus 1., szombat

Közös kanna;


Lényem töltöttem beléd 
Tűzben edzett formádba 
Lassan, érzéssel művelt 
Agyag kerámiába.

Szemenként adagoltam 
Vártam míg megülepszik 
Össze érjen csendesen 
Gondoltam így szeretik.

Tudatom arra sarkalt 
Boritsam meg kannámat 
Érzés, tudás áradjon 
Hagyd el szívemet számat.

Vak kulacsok sziszegtek 
Esetlen volt csapásuk 
Hiteltelen és kaján 
Minden meg mozdulásuk.

 Olykor fény csillant résen 
Szűrődőt vakítása
El juttattam tengerbe 
Mi úrunk tanítása.

2015, május 28.-a

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése